Egy furcsa karácsonyi tradíció
Kis hazánkban a szeretet ünnepének közeledtével kikerül a családi asztalokra a halászlé, a töltött káposzta, és a nagyi diós vagy mákos bejglije. Vajon van-e bármilyen tradíció a felkelő Nap országában?
A világháború után Japán elkezdte magába szívni a nyugati kultúrát. Mivel a kereszténység nem tudott igazán gyökeret verni az országban, így a karácsony nem is számít hivatalos ünnepnapnak. Az emberek szívében mégis támadt egyfajta vágy, hogy valamit másképp csináljanak ezen a napon. Sok vállalat szerette volna ezt az űrt betölteni, egyiküknek rendkívül jól sikerült a kampány. 1974-ben a Kentucky Fried Chicken Japan (KFCJ) elindított egy kampányt "Karácsony a Kentuckyban" (ケンタッキーでクリスマス) névvel. A történet szerint néhány külföldi besétált az Aoyama KFC-be 1971 karácsonyán, és azt mondták, hogy karácsonyi partit tartanak, de nem tudnak pulykát szerezni Japánban, ezért inkább csirkét vennének. Mivel ezt az üzletet gyakran látogatták tengeren túlról érkezett emberek, a menedzser ezt meglovagolva indított egy "Csirkét karácsonyra" promóciót. Ez vezetett a három évvel később országszerte is elindított kampányhoz. A siker kulcsa adott volt. Egy ország, ahol még nincs bevett tradíció erre az ünnepre, remek táptalajt biztosított. Néhány évvel később, 1983-ban a KFCJ bevezette a "Partihordónak" (パーティバーレル) hívott terméket, ami egy hatalmas, belül többszintes kosár, minden szintjén más-más ételekkel (felül csirke, középen saláta, alul torta és jégkrém). Ez a lépés gyakorlatilag elválaszthatatlanná tette a KFC csirkét a japán karácsonytól.
Minden évben az ünnep előtti és utáni néhány nap gyakorlatilag az ország összes Kentucky üzlete teljes kapacitáson működik, sok helyen külön ezekre a napokra felvesznek részmunkaidőben dolgozó diákokat is, de van, ahol még a foglalási rendszer ellenére is 1-2 órát kell várni egy-egy hordóra.