A ramen annyira japánnak tűnik, hogy sokan nem is gondolnák: valójában kínai eredetű étel 🍜

Már a neve is árulkodó. A „ramen” általában katakanával van írva (ラーメン), amit Japánban főleg külföldi eredetű szavaknál használnak. A szó valószínűleg a kínai „lamian” – vagyis húzott tészta – kifejezésből alakult ki.
A ramen a 20. század elején kezdett elterjedni Japánban, főleg Yokohamában, ahol nagy kínai közösség élt. Később aztán teljesen saját életre kelt, és régiónként egészen eltérő stílusok alakultak ki.

A legismertebbek közé tartozik:
🍜 shoyu – Tokió klasszikus stílusa, szójaszósz-vezérelt, tiszta, kiegyensúlyozott ízzel
🍜 shio – Hakodate híres sóleveses ramenje, könnyedebb, letisztultabb ízvilággal
🍜 miso – Hokkaidó, főleg Sapporo büszkesége, gazdagabb, mélyebb ízekkel
🍜 tonkotsu – Kyūshū híres ramene, órákig főzött, sűrű sertéscsontlevessel
🍜 ie-kei – Yokohama tonkotsu-shoyu hibrid

Ha pedig létezik ramen-mennyország, az valószínűleg a Shin-Yokohama Ramen Museum.
Az 1994-ben alapított múzeum egy autentikus 1950-es évekbeli japán utcát épített újra két emeleten – festett égbolttal, neonfényekkel, sikátorokkal és működő ramenboltokkal, ahol minden régió ramenjét megkóstolhatjuk. Olyan, mintha az ember egyszerre lépne be egy Shōwa-kori Tokióba és egy food anime világába 😄
Az én kedvencem egyébként a tonkotsu, igaz, azt a legnehezebb jól megcsinálni otthon. Egy gyors forralással és egy tűvel el kell a sertés csontjairól távolítani MINDENT ami nem bézs vagy fehér, majd sok-sok órán keresztül egy újabb adag vízben forralni a csontokat, hogy minden kollagén, kalcium meg egyéb ásványi anyag kioldódjon.
Ti melyik ramen típust próbálnátok ki legszívesebben? 👀