Minden év december 14-én Hyōgo prefektúrában, Akō városában egy ünnepélyes eseményre kerül sor, amely a 47 rōnin (azaz az Akō Rōshi) hűsége és önfeláldozása előtt tiszteleg. A történet a 18. század elejére vezethető vissza, amikor Asano Naganorit rituális öngyilkosság (seppuku) elkövetésére kényszerítették, a Kira Yoshinakaval történt nézeteltérésük miatt. Hűséges szamurájai Ōishi Kuranosuke vezetésével rōninokká (úr nélküli szamuráj) váltak, és uruk halálát tervezték megbosszulni, sok-sok éven át. Miután tervüket siker koronázta, önként adták fel magukat, és mivel a sógunátus tiltja az öntörvénykezést, így mindannyiukra seppuku várt.

Az esemény egyik központi eleme a Gishi Gyoretsu, egy ünnepélyes menet, ami a rōninok útját eleveníti fel az Edo-ban (a mai Tōkyō) található Sengaku-ji templomhoz, hogy bemutassák ellenfelük fejét. A résztvevők korhű öltözetben menetelnek Akō utcáin, a 47 rōnin szellemét megidézve. Ezen felül több ceremóniát is tartanak a Sengaku-ji-ben, ahol a harcosok sírjai találhatóak. A tömeg tiszteleg, és imákat, rituálékat ajánlanak fel a hűséges katonák emlékére. A napot gyakorta tradícionális bemutatók, többek között színházi előadások és harci bemutatók is díszítik. Ahogy leszáll a sötét, a lámpások meggyújtásának ceremóniája veszi kezdetét, amely a rōninok kitartó szellemét szimbolizálja.

Ez a nap betekintést nyújt a hűség, dicsőség és áldozathozás értékeire, amelyek mélyen belefonódtak a szamuráj kultúrába. Ezáltal a Gishisai egy fontos eseménnyé vált, amely helyi és távoli embereket egyaránt vonz.