Miért takarja el a japán menyasszony a „szarvait”?

Ha valaha láttál hagyományos japán esküvői fotót, talán feltűnt egy különös fehér fejfedő a menyasszonyon.

Első pillantásra olyan, mintha egyszerűen a kimono része lenne. Valójában azonban évszázados szimbolika rejtőzik mögötte.

A neve tsunokakushi角隠し, ami szó szerint azt jelenti: „a szarvak elrejtése”.

Első hallásra ez talán furcsán hangzik. Miért kellene egy menyasszonynak elrejtenie a szarvait?

A válasz részben a japán folklórban és színházi hagyományokban keresendő. A japán kulturális ábrázolásokban a féltékenységet, a haragot és a pusztító érzelmeket gyakran szarvakkal jelenítették meg. Erre talán a legismertebb példa a hannya般若 maszk, amelyet a nó-színházban használtak. A maszk egy olyan nőt ábrázol, akit a féltékenysége és dühe démonná változtatott.

A tsunokakushi ennek éppen az ellenkezőjét fejezi ki.

A menyasszony szimbolikusan félreteszi a haragot, az önzést és a féltékenységet, hogy nyitott szívvel léphessen be új életébe. Nem arról van szó, hogy a nőnek engedelmesnek kell lennie, ahogy azt néha leegyszerűsítve magyarázzák, hanem inkább arról, hogy a házasság kezdetén mindkét fél igyekszik maga mögött hagyni azokat a tulajdonságokat, amelyek akadályozhatják a közös életet.

A hagyományos sintó esküvőkön a tsunokakushit gyakran a teljesen fehér shiromuku白無垢 viselettel együtt hordják.

A shiromuku szó szerint „tiszta fehér öltözéket” jelent, de a fehér szín jelentése itt némileg eltér a nyugati értelmezéstől. Nem elsősorban az ártatlanságot vagy a tisztaságot jelképezi, hanem azt, hogy a menyasszony egyfajta üres vászonként érkezik új családjába. A fehér szín magában foglal minden más színt, így azt is szimbolizálja, hogy a jövőt a házaspár közösen alakítja majd.

A tsunokakushi azonban nem az egyetlen hagyományos menyasszonyi fejfedő Japánban.

Létezik egy másik, talán még látványosabb változat is, a watabōshi綿帽子.

Ez egy nagy, fehér, csuklyaszerű fejfedő, amely finoman eltakarja és árnyékolja a menyasszony arcát. Egyes értelmezések szerint a szerénységet jelképezi, mások szerint azt fejezi ki, hogy a menyasszony arcát elsősorban a férje számára tartogatja. A watabōshi és a tsunokakushi általában nem egyszerre jelenik meg ugyanazon a viseleten: a menyasszony rendszerint az egyik vagy a másik fejfedőt választja.

A mai japán esküvőkön azonban ritkán ragadnak le egyetlen öltözéknél.

Nem szokatlan, hogy a pár a sintó szertartás során hagyományos kimonóban jelenik meg, majd a fogadásra átöltözik nyugati stílusú ruhába és öltönybe. Egyetlen esküvőn így egymás mellett jelenhet meg több évszázadnyi hagyomány és a modern nemzetközi esküvői kultúra.

Nekem mindig ez az egyik legérdekesebb része a japán esküvőknek. Miközben a külső szemlélő számára a viseletek elsőre egzotikusnak tűnnek, mögöttük rengeteg szimbolika és kulturális jelentés húzódik meg. Egyetlen fejfedőben ott van a japán folklór, a sintó hagyomány és a családról alkotott régi elképzelések több száz éves öröksége.

Te melyiket választanád magadnak vagy párodnak: a tsunokakushit, a watabōshit, vagy inkább a modern menyasszonyi ruhát?